Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjas tájkép (Vélemény)

Az év eleji öt százalékos növekedést nyáron egy újabb, két-három százalékos nyugdíjemelés követheti. Nem hagyjuk, hogy a magyar emberek, nyugdíjasok fizessék meg a háború árát. (Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő)

• Ha ez az asszonyka tudja, hogy lesz és mennyi lesz a nyugdíjemelés, akkor miért kell a 2,5 milliós nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő polgárnak (az ország egynegyedének) nyárig várnia az indokolt kifizetésre? Kétszer ad, ki gyorsan ad!
• Mindenki érzi/látja/tapasztalja, hogy az összes termékre kiterjedő infláció (tavaly év végén) "sebességet váltott": a januári hivatalos mérés szerint pedig az éves árnövekedési ütem már 7,9 százalék, februárban 8,3, márciusban pedig 8,5 százalék volt. Ezek a számok az élelmiszerek vonatkozásában: 10,1, 11,3 és 13 százalék volt. Hangsúlyozom, hogy a fenti értékek ügyesen "preparált" hivatalos, az államilag felügyelt Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok. Minden boltba/piacra járó ember tudja, hogy az élelmi termékek vonatkozásában ennél jóval magasabb a tényleges infláció.
• Az ismert KSH adatok alapján is kimondható, hogy bizony késésben van az évközi nyugdíjemelés: ha áprilisban megkapták volna az érintettek, már akkor is csúszásban lennénk. De már most tudjuk, hogy május 12-én sem érkezik a visszamenőleges többlet nyugdíj. Míg Tállai kolléga (pénzügyi államtitkár) és Szentkirályi szóvivő kartársnő még csak az ígérgetés fázisában van, addig a milliónyi kisnyugdíjas a napi kínlódás fázisában szenved.
• Hogy tovább borzoljam a kedélyeket: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Magyarországon idén átlagosan 10,3 százalékos lesz az infláció, de még jövőre is várhatóan meghaladja a hat százalékot. E nem igazán kedvező prognózisból eredően, könnyen kikövetkeztethető, hogy ebben idén indokolt lehet a két számjegyű (tíz százalékot meghaladó) nyugdíjemelés, ami csak az ellentételezésre elég, előrelépésre nem.

Végezetül beszéljünk a munkajövedelmekről, és a bér-nyugdíj olló további nyílásáról. Az április 26-án közzétett KSH adatok szerint a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli), teljes munkaidős bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az abszolút szám valóságtartalma (nagysága) vitatható, de a növekedés üteme nem, hiszen az összehasonlítás azonos bázison történt. A bérek tehát viszonylag meredeken emelkednek, de mindenképpen gyorsabb ütemben, mint a nyugdíjak. A következtetés viszonylag egyszerű: folytatódik az elmúlt évek tendenciája, hiszen az idős generáció jövedelmi pozíciója érzékelhetően romlik a munkaaktivitást kifejtő társadalmi réteghez képest. A termelői és fogyasztói árakban - az alapanyag- és energiaárakon túl - természetesen megjelenik a megnövekedett bérköltség is, amely az előzőekkel "társbérletben" infláció gerjesztő tényező. E kedvezőtlen trendnek a legnagyobb vesztese a 2,5 milliós nyugdíjas tábor, amelynek jelentős része munkaképtelen és védtelen. Már csak nyárig kell kihúzniuk, de, hogy utána mi lesz, azt senki nem tudja..... 

Dr. Dávid Ferenc