Mennyire rombolja le egy háború a környezetünket?
Háborús helyzetben, amikor akár percek alatt változik meg az emberek élete, nagyon távolinak tűnik, hogy a 2050-es klímacélokon aggódjuk. Mégis fontos tudni, hogy ami most történik, az környezeti szempontból is súlyos károkat okoz legfőképp Ukrajnában, de Oroszországban egyaránt. Sőt, közvetve minden olyan országban, ahol hatalmas összegeket csoportosítanak át a hadipar számára. Összefoglaltuk, hogy a háborúk és a militarizáció milyen főbb módon károsítják a környezetet.
Egyre több bejegyzést látni Twitteren, vagy LinkedInen, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúra fordított rengeteg forrást a nemzeteket nem megosztó, hanem éppen közös együttműködésre sarkalló klímaváltozási célok elérésére kellene fordítani (és persze ezzel párhuzamosan felhagyni a háborúval) egy sokkal jobb világ megteremtése érdekében. Ha háborúra van pénz, és mozgósítható erőforrás, akkor biztos, hogy lenne a klímaváltozás elleni harcra is. Már "csak" az akarat hiányzik.
Hogyan károsítják fegyveres konfliktusok a környezetet?
A Conflict and Environment Observatory egy olyan szervezet, amely a katonai tevékenységek környezeti és humanitárius következményeit figyeli, és akik egy korábbi írásukban mutatták be a háborúval járó káros hatásokat. Négy időszakot különböztettek meg: a háború előtti, a harcok alatti, a megszállás, illetve a háború lezárta utáni időszakot. A környezeti károk az emberekre és az ökoszisztémákra is hatással vannak, így bármely olyan esemény, - becsapódó rakéták, robbanások, égő erőművek, gyárak, stb. - amely kárt tesz a környezetben, az kárt tesz az emberekben is.
1. Környezeti károk a konfliktusok előtt
A háborúk környezeti hatása már jóval a harcok kirobbanása előtt jelentkezik. A katonai erők kiépítése és fenntartása hatalmas mennyiségű pénzt és erőforrást emészt fel. Utóbbiak lehetnek közönséges fémek, ritkaföldfémek, maga a víz vagy szénhidrogének. A katonai készenlét fenntartása pedig folyamatos kiképzést is jelent, ezekhez szintén erőforrások és anyagi ráfordítás kell. A katonai járművek, repülőgépek, hajók, épületek és infrastruktúra mind-mind energiát igényelnek, ez az energia legtöbbször az alacsony energiahatékonyságú és nagy károsanyag-kibocsátás generáló kőolaj.
A LEGNAGYOBB HADSEREGEK CO2-KIBOCSÁTÁSA NAGYOBB, MINT A VILÁG SZÁMOS ORSZÁGÁÉ EGYÜTTVÉVE.
A hadseregeknek nagy szárazföldi és tengeri területekre is szükségük van, akár bázisok és létesítmények, akár tesztelés és kiképzés céljából. A katonai területek a becslések szerint a globális szárazföldi terület 1-6%-át teszik ki. Sok esetben ezek ökológiailag fontos területek. Míg az állami fejlesztések kizárása ezekről a területekről a biológiai sokféleség javára válhat, ritkán kerül megvitatásra az a kérdés, hogy nem lehetne-e ezeket a területeket jobban kezelni civil védett területként. A katonai kiképzés károsanyag-kibocsátással jár, megzavarja az ökoszisztémát, a szárazföldi és tengeri élőhelyeket, valamint vegyi és zajszennyezést okoz a fegyverek, repülőgépek és járművek használata miatt.
A katonai felszerelések és anyagok fenntartása, felújítása folyamatos ártalmatlanítási költségeket is jelent, ami kihat a környezetre.
NEMCSAK A LEGVESZÉLYESEBB NUKLEÁRIS ÉS VEGYI FEGYVEREK OKOZNAK KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKAT ÉLETCIKLUSUK SORÁN, UGYANEZ IGAZ A HAGYOMÁNYOS FEGYVEREKRE IS, KÜLÖNÖSEN, HA AZOKAT NYÍLT ÉGETÉSSEL VAGY ROBBANTÁSSAL ÁRTALMATLANÍTJÁK.
A gyenge környezetvédelmi felügyelet miatt számos országban a katonai szennyezések után súlyos környezeti "örökség" maradt fent, amely hatással van a közegészségügyre, valamint hatalmas környezet-helyreállítási költséggel jár. A magas katonai kiadások közvetve a környezeti problémák megoldásától és a fenntartható fejlődéstől vonják el az erőforrásokat, míg maga a nemzetközi feszültség, az éghajlati vészhelyzettel kapcsolatos nemzetközi együttműködés lehetőségét is csökkenti.
2. Környezeti károk a konfliktusok során
A háborúk környezeti hatásai igen eltérőek lehetnek, egyes nemzetközi fegyveres konfliktusok rövidek, de nagymértékben pusztítóak, míg egy polgárháború évtizedekig eltarthat alacsony intenzitású harcok mellett. Az, hogy kik harcolnak, hol harcolnak és hogyan harcolnak, mind erősen befolyásolja a konfliktus környezeti hatását.
A nagy intenzitású háborúk hatalmas mennyiségű üzemanyagot igényelnek, ami nagyon nagy CO2-kibocsátáshoz vezet. A nagyszabású járműmozgások, a robbanószerek az érzékeny tájakat és a biodiverzitást károsítják. A robbanófegyverek városi területeken való használata nagy mennyiségű törmeléket generál, ami levegő- és talajszennyezést tud okozni. De emellett szennyezést okozhat a könnyűipar és a környezeti szempontból érzékeny infrastruktúra, például a víztisztító telepek károsodása is. Ha pedig a harcok hevében az energiaellátás is kiesik, az számos szivattyúrendszer, víztisztítótelep leállásával, valamint a környezetszennyezőbb tüzelőanyagok vagy háztartási generátorok használatával járhat.
Súlyos szennyezési eseményeket okozhat az is, ha ipari, olaj- vagy energetikai létesítményeket szándékosan megtámadnak, véletlenül megrongálnak vagy megzavarnak. Egyes esetekben az olaj- vagy ipari létesítmények elleni szándékos támadásokat háborús fegyverként használják, hogy nagy területeket szennyezzenek be.
Az ukrajnai invázió első napjait látva, az oroszok a katonai jellegű célpontokat vették célba, például a reptereket. A légi bázisokon lévő üzemanyagtárolókból származó tűz, éppen a fent említett szennyezésre példa, csak úgy mint a lőszerraktárakban bekövetkező robbanások, amellyel nehézfémek és mérgező anyagok juthattak a levegőbe és a talajba.
A háborús taktikák közé tartozik a mezőgazdasági infrastruktúra, például a csatornák, kutak és szivattyúk lerombolása, valamint a termények elégetése. Ezáltal súlyos csapást mérnek az élelmezésbiztonságra és veszélybe kerül a megélhetés, növelve a vidéki közösségek kiszolgáltatottságát.
AKARVA VAGY AKARATLANUL, EZEK A NAGYSZABÁSÚ SZENNYEZÉSI INCIDENSEK A LEVEGŐSZENNYEZÉS, ILLETVE A FOLYÓK, VÍZTARTÓ RÉTEGEK VAGY A TENGEREK SZENNYEZÉSE RÉVÉN HATÁROKON ÁTNYÚLÓ HATÁSOKHOZ VEZETHETNEK. EGYES ESETEKBEN EZEK AKÁR AZ IDŐJÁRÁST VAGY A GLOBÁLIS ÉGHAJLATOT IS BEFOLYÁSOLHATJÁK.
A napokban történt események között tengeri szennyezésére is van példa, az oroszok ugyanis támadás alá vették az amerikai támogatással korszerűsített ocsakivi haditengerészeti létesítményt. A tüzek miatt leginkább olajszennyezésre lehet számítani a Fekete-tenger azon részén.
A konfliktusok során használt fegyverek és katonai eszközök szintén környezeti örökséget hagynak maguk után. A szárazföldi aknák, a kazettás bombák és más robbanóanyag-maradványok korlátozhatják a mezőgazdasági területekhez való hozzáférést, valamint fémekkel és mérgező anyagokkal szennyezhetik a talajt és a vízforrásokat. A nagyobb konfliktusok során nagy mennyiségű katonai hulladék keletkezhet, bennük rengeteg szennyező anyaggal, amelyek bejutva a talajvízbe akut és krónikus egészségügyi betegségeket idézhetnek elő. Sok fegyver van, ami mérgező összetevőkből áll, a gyújtófegyverek, mint például a fehér foszfor, nemcsak mérgező, hanem tűz által az élőhelyeket is károsíthatja. Az uránról nem is beszélve, amely radioaktív is.
Az erdőirtás jelensége is szerepel a háborús környezeti károk listáján, egyes területeken a harcok alatt a közösségek fakitermelése fokozódik. A konfliktusok egy másik jellemzője az emberek elvándorlása, a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek táborai nagy környezeti lábnyomot hagyhatnak maguk után, különösen ott, ahol nem tervezték őket, vagy ahol nincsenek alapvető szolgáltatások, például vízellátás, szennyvízelvezetés és hulladékgazdálkodás.
Közvetett hatás, de hosszú távon szintén nagy károkat okozhat, ha a kormányok nem tudják teljesíteni a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségeiket. Ily módon egy helyi konfliktus károsíthatja a környezetet azáltal, hogy hatással van a kormányzásra és a projektekre az egész országban.
A felsorolt környezetre gyakorolt negatív hatások sokfélesége azt eredményezi, hogy fordított fenntartható fejlődés alakul ki, évekkel visszavetve az országokat a fenntarthatósági célokban is. Nem csak az új károk miatt, hanem abban a fejlődésben is, amely a konfliktus nélkül bekövetkezett volna.
Környezeti károk a megszállás alatt
A katonai jelenlét a már fent említett formában nagyarányú károsanyag-kibocsátást tud generálni, nem beszélve arról, hogy egy idegen ország vagy terület környezetvédelme ilyen helyzetekben biztos, hogy nem prioritás a megszálló csapatok számára. Sőt, gyakori jelenség az ásványkincsek túlzott kitermelése, főleg, ha a konfliktus forrását is ezek alapozták meg. Ha hosszú ideig tart a megszálló csapatok jelenléte, akkor ismét előkerül az a faktor, amely a jövőbeli fejlesztési, fenntarthatósági célok megakadása miatt káros az emberekre és a környezetre nézve.
Környezeti károk a háború után
A háború lezárta után a kormányok teendőinek listáján a környezetvédelmi szempontok biztosan hátrébb kerülnek, például a gazdaság újjáépítésénél. A fizikai károk megszüntetése ugyan elkezdődik, de ha ezeket nem megfelelően kezelik, például nem ártalmatlanítják a harci törmelékeket, akkor még jobban elnyúlik a károkozási időszak. Kérdéses, hogy egy háború után miként zajlik egy országban a szennyezés ellenőrzése, az erőforrások és a védett területek kezelése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a biológiai sokféleség védelme. Végül pedig a helyreállítás környezeti költségei is jelentősek lehetnek, csakúgy, mint a nagyszabású városi újjáépítési projektek, amelyek hatalmas mennyiségű erőforrást igényelhetnek.
portfolio.hu